Ahogyan a kertek virágai a színek, formák és
fűszeres illatok sokféleségét mutatják, ugyanígy kívánjuk bemutatni a több mint
háromezer évre visszatekintô zsidó történelem sokszínű és érzelemgazdag zenei
világát. Tesszük ezt kórusművek és kántori produkciók, acappella elôadások és
zongorával/orgonával kísért elôadási formák, hagyományos énekek és népzenei
művek színes sokféleségének műsorra tűzésével.
A zenei anyag felöleli a zsidó ünnepek és
hétköznapok dallamait és egy-egy jellegzetes művel felvillantja a zsidó zenei világ
igen széles skáláját. A "Fűszerek kertje" a szétszórattatásban élô
zsidóság sokféle zenéjét gyűjti csokrokba.
A dallamok sokaságából új elemként
kiemelnénk a magyar népzenei ihletésű magyar-zsidó zenét feldolgozó (24-28.
sorszámú) dalokat, valamint azokat a (6-8. és a 16-17. sorszámú) kórusműveket,
melyek a századforduló idején a zsidó reformtörekvések hatására kerültek be a
magyarországi zsinagógák zenéjébe. A jelzetteket és egyéb más kórusművet Király
László zeneszerzô dolgozta fel kórusunk részére, kiemelve ezzel e kitűnô és
zenetörténetileg értékes anyagot a feledés homályából.
Köszöntet mondunk a Magyarországi Zsidó
Örökség Közalapítványnak a zenei anyag felvétele és kiadása költségeinek
biztosításáért. Segítségük nélkül nem ismerhetnék meg a "Fűszerek
kertjét".
A Goldmark Kórus 30 évvel ezelôtti
megalakulása a zsidó közösségi életen belül komoly problémákat vetett fel, hiszen
Magyarországon csak a vallásos élet gyakorlására volt ez idôben lehetôség. A
zsidó kultúra ápolására igen korlátozottan adtak engedélyt. Az alapítók -
Scheiber Sándor professzor, az Országos Rabbiképzô Intézet akkori igazgatója és
Ádám Emil zeneszerzô-karnagy - reális célkitűzése e körülmények között csak a
magyarországi zsidó zene megtartása és a feledéstôl való megmentése lehetett.
Ilyen kezdet után e kórus - a politikai környezet fokozatos változásával-az elmúlt
30 év alatt az alapítók elvárásán felül a zsidó zene terjesztését, széleskörű
kutatását, új zenei művek életre hívását és ezek hanghordozóra történô
rögzítését is megvalósította.A kórus repertoárján szerepelnek az ókori
zene dallamai, templomi kórusművek (zsoltárok, imaköltemények),a jiddis és
chaszid népzene kórusfeldolgozásai.Ebben a műsorban új elemként jelennek meg a
magyar-zsidó népzenét feldolgozó művek, valamint a magyarországi zsinagógákban a
századfordulón énekelt dallamok, ez utóbbiakat - mint azt már az elôzôekben
jeleztük - Király László zeneszerzô dolgozta fel kórusunk számára.
Munkásságáért igen hálás a Goldmark Kórus, mert ily módon segítséget kap
küldetése teljesítéséhez: az alapítók szellemében tovább dolgozzék a zsidó zene
széleskörű kutatásán, ismertetésén és terjesztésén
Király László: 150. zsoltár /1/ [1,24]
"Halleluja!
Dicsérjétek I-tent szentélyében,
Dicsérjétek hatalma mennyboltozatáben!
Dicsérjétek hatalmas tetteiért,
Dicsérjétek bőséges nagysága szerint!
Dicsérjétek harsona fúvásával,
Dicsérjétek lanttal és hárfával"
M.Taube - R.Meisels: Tikánto Sábosz /2/ [5,16]
Részlet aszombati imából, amely az egykori jeruzsálemi
Szentélyben szombatonként
bemutatott áldozatokat eleveníti meg.
Király László: Két szombatváró dal
Volly István zsidó dallamgyűjteményében található
újhéber dallamok.
A Szombat várásának áhítatos hangulatát jeleníti meg.
Gyors, játékos ritmikájával a gyermekek türelmetlen
ünnepvárását fejezi ki
Az Engesztelő nap előestéjének áhítatos imádsága.
Király László: Két újévi ének /6/ [2,38], /7/ [2,16]
(Friedmann kántor dallamai)
Raus Hásónó,a zsidó Újév imáihoz írt magyar
szövegűművek.
Király László: A Te sátrad I-ten /8/ [2,25]
(Friedmann kántor dallamai)
A Sátoros ünnep reggelén énekelt magyar szövegű kórusmű.
KirályLászló: Szimchász Tajró /9/ [2,41]
A Tóra örömünnepének vidám dallamai közül kiválasztott
héber nyelvű ének.
Király László: Énekek Chanukára
(Friedmann kántor szerzeménye)
Az ünnepi lángok fénye mellet t az I-tent dicsőítő ember
érzéseiről szól.
Szentélyed megfertőzve és Sion feldúlva,
rom" /11/ [1,04]
Major J. Gyula (eredeti neve Mayer Jakab) 1858-1925 között élt
zeneszerző Kis József Chanuka című versére írt dallama
Íme nem szunnyad I-ten a te őröd / 12/
[0,48]
A 121. zsoltár szövegére keletkezett újabb kori dallam.
Elhangzik héber és magyar szöveggel.
Ünnepeljük Chanukát /13/ [2,07]
Feltehetően lengyel polka dallam. A Chanuka jellegzetes
gyermekjátékának, a trendelinek pergését jeleníti meg e táncos, vidám hangulatú
ének.
Kádés, úrchác /14/ [0,44]
Széder este elsőként hangzik el. Mondóka formájában sorolja
a Széder rendjét, milyen sorrendben következnek az est történései. Ábrahám
Idelsohn, híres zsidó zenetudós babilóniai gyűjtéséből származó dallam.
Há láchmá ánjá /15/ [0,45]
"Íme itt a szegénység kenyere, amit őseink ettek
Egyiptom országában. Minden éhes jöjjön és egyék, minden szűkölködő jöjjön
és ünnepelje Pészachot."
Király László: Ádir hu /16/ [1,20]
A Széder estét befejező, I-tent dicsőítő énekek egyike.
Király László: Pészachot zeng /17/ [0,46]
Pészach ünnepét dicsőítő újhéber dallam.
"Jövő évben Jeruzsálemben!" A Messiás
eljövetelébe vetett hitet fejezi ki ez a dal.
Chászál szidur Pészach /19/ [0,51]
Az est befejező éneke: "A Pészach rendje ím véget
ért "
Részlet az esti imából:
"Örök szeretettel szeretted népedet, Izrael házát,
Tanra és rendre, törvényre és szabályokra tanítottál
minket.
Ezért Ö-ökkévaló I-tenünk, lefekvéskor és felkeléskor
törvényeiddel foglalkozunk"
Aranytollú páva/21/ [1,55]
A dallamban megjelenő " aranytollát elvesztett" páva
a zsidó népnek a Szentföld iránti vágyát fejezi ki.
Anya és lánya /22/ [2,01]
Az előző dal gondolata jelenik meg ebben az
énekben is. Egy anya és a lánya között ismétlődő párbeszédet hallunk, melyben a
lány a zsidóság, a vőlegény a Szentföld szimbóluma.
Ha a rabbi sír /23/ [1,36]
Az egyszerű ember és a rabbi kapcsolatát ábrázolja sajátos
jókedvvel.
Volly István gyűjteményében található magyar népdalok.
Mikor én még Perzsiában bojtár voltam /24/ [1,55]
Sírnak, rínak a bárányok /25/ [2,15]
Mindkét dallam bizonyosan Magyarországon keletkezett, keleties
fordulatokat is tartalmazó pásztorének.
Hová, merre mégy drága jó apám? /26/ [1,30]
Szláv hatásokat tükröző népdal.
Gyermekdal, melyen német zenei hatások mutatkoznak.
Mestereknek mestere /28/ [1,02]
Ez a népdal a Széder estéjén olvasott Hagadában található.
A természet képei köszöntenek ránk e vidáma Szentföldön
élő, s a földetművelő emberek dalaiban.
Peracháj cemacháj /29/ [0,35]
"Ne sírjatok virágaim, megöntözlek benneteket, hogy
illatozzatok és örömet szerezzetek az embereknek."
Jés li gán /30/ [1,30]
Ráchel ámdá /31/ [2,43]
Lírai mese, melyben Ráchel találkozik egy ifjúval a kútnál.
"Sálom testvérek, a hegy szülöttei!"Így üdvözlik
a Gilád hegyéről jövő öregeket és fiatalokat, akik a Szentélybe a leviták
énekét hallgatni jönnek.
Eljött az ének ideje
És felnyitod az Emlékezések Könyvét
Szól a kakas már
Vissza