Az ôszi Nagyünnepek kiemelt része ez az ima, amely költôi módon írja le e napok különös jelentôségét: Raus Hásónó - vagyis a zsidó Újév - napján a Mindenható felnyitja az Emlékezések Könyvét, amelyet minden ember a saját tetteivel ír. Ennek alapján alakítja majd sorsunkat I-ten az elkövetkezô évben.
A moabita király egy alkalommal követeket küldött Bileám prófétához. Arra kérte Ôt, hogy átkozza meg a zsidó népet. A bibliai történet tanúsága szerint az átok helyett - I-ten akaratából - áldás hagyta el a próféta ajkait. "Milyen szépek a te sátraid Jákob, a te hajlékaid, Izráel."( Mózes IV. 24.5.). Ezt a szentírási verset idézi fel a hívô ember, amikor a zsinagógába lép.
"Embernek napjai olyanok,mint a fű, úgy virágzik, mint a mezônek virága. Hogyha általmegy rajta a szél, nincsen többé, és az ô helye sem ismeri azt többé. De az Úr kegyelme öröktôl fogva való és örökkévaló az ôt félôkön, és az ô igazsága a fiaknak fiain."
"Mivel viszonozhatom az Ö-ökkévalónak mindazt, ami jót szán reám? Az üdvösségnek poharát emelem, és az Ö-ökkévaló nevét kiáltom. Fogadalmaimat az Ö-ökkévalónak hadd fizetem meg egész népe elôtt."
"Dicsérjétek az Ö-ökkévalót, nemzetek, mind dicsôítsétek népek valamennyien. Mert hatalmas volt felettünk az ô szeretô kegye és igaz hűsége az Ö-ökkévalónak mindörökkön. Halleluja!"
"Íme milyen jó és milyen kedves, amikor a testvérek együtt vannak."
A középkori Salamon ibn Gabirol imakölteménye I-ten mindenhatóságáról tesz tanúbizonyságot. " A Világ Urát, aki uralkodott, mielôtt bármi létezôt megteremtett volna, már akkor Uralkodónak hívták, amikor kedve szerint létrejött minden.S mikor mindennek vége lesz, akkor is egyedül uralkodik majd a Félelmetes."
A Pészach - az Egyiptomból való kivonulás ünnepe- és Sovuausz - a Tóraadás ünnepe -között 7 hét telik el. Ezt az idôszakot az ómerszámlálás idejének nevezi a zsidó hagyomány. Bibliai forrását Mózes III. 23. 15-17.-ben találhatjuk meg.
Szombatbúcsúztató kórusszvit 4 tételben. 1941-ben Debrecenben hangzottak el a zsidó otthonok chaszid dalai Berta Konstantinova, az egykori łódzi Jiddis Színház művészének elôadásában. Ezeket dolgozta fel Ádám Emil. Tételek:
Az i.e. 147-ben az idegen elnyomókkal szemben kivívott nagy gyôzelemnek állít emléket Chanuka ünnepe. Az ünnephez kapcsolódó hagyományos dallamok közül három hangzik el.
Ez a jiddis dal a zsidó hit egyik alapeszméjét, a Messiás eljövetelébe vetett feltétlen bizalmat jeleníti meg. Milyen is lesz majd ez a várva-várt messiási korszak? Errôl faggatják a tanítványok a rabbit.
Jeruzsálemrôl, a háromezer éves szent városról szól ez a dal, arról a városról, amelynek a messiási korban eljövendô ujjáépülését valamennyi vallásos zsidó várja.
Az I. világháborúban nagy számban harcoltak zsidó katonák a magyar hadseregben. Az ô emléküket ôrzi a magyar népdallá vált ének, amelyet Király László dolgozott fel vegyeskarra