A kállói cádiknak, a nagy Rabbinak egykori éneke a legenda szerint úgy született, hogy a rabbi megvette egy juhásztól, s a szöveg végére egy új sort is illesztett: "Jibbóné hamikdos ir Cijajn tömálé!" A lerombolt Templomot a Messiás fogja majd felépíteni. A népdal a zsidó messiás-várás jegyében formálódott.
Hat zsidó dallam és szöveg egysége ez a gyűjtemény. Az 5. tétel: "Ál náhárajsz Bovel..." a Biblia korának száműzetését énekli. A kezdô és befejezô dallam felemelően zengi: "Sajmér Jiszróél!" Az Ö-ökkévaló, Izrael ôre vigyázza életünket, imánk csak hozzá száll.
A chaszidok vallási élete az I-tenben való öröm kiteljesedése. Ádám Emil e ragyogó lüktetésű dallamot egy dalosának esküvôjén hallotta.
Ádám Emil kórusművészetének alapjait a II. világháború elôtti Ungvár és környékének zsidó dallamgyűjtései képezték. E műve a Tóra lángoló szeretetét idézi.
A zsidó liturgikus évet az ôszi Nagyünnepek indítják el. Az "Uvechén jiszkádás" a fôünnepi imádságrészlete. A felhangzó dallam Goldstein művének vegyeskari átirata Ádám Emiltôl.
Az 1974-ben írt mű dallamait az 1930-as években gyűjtötte Kárpátalján Ádám Emil. A bibliai Eszter könyvéhez kapcsolódó Purim az isteni igazságosság diadalának, a felszabadult vidámságnak az ünnepe.
Szombat nélkül nincs zsidóság. A Szombat örömét, a közös családi együtténeklések szépségét tanúsítják a felhangzó dalok, melyek az Ö-ökkévaló békéjérôl, áldó szeretetérôl szólnak.
Négy chaszid dal áradása ez a ciklus. A zsidó lélek 2000 éves vágyát zengi a 3. tétel, mely a Széder esti vacsorának befejezô dallama: "Lösonó hábóó birusálájim...". "Jövô évben Jeruzsálemben ..."
A kelet-európai zsidóság köznyelve a jiddis volt. Egy elveszett világ szépsége elevenedik fel: a rabbi tanítja a tűz körül ülô gyerekeket a Tóra betűire, hogy majd ôk is olvashassák e szent tekercseket.
Lvov és Zsitomirszkij XIX. századi litván zeneszerzôknek eredetileg háromszólamú nôikarra és zongorára átdolgozott jiddis népdalait Király László írta át vegyeskarra. A dalcsokor 6 jiddis nyelvű dalból áll. Egyik darabja egy bölcsôdal: "Slóf májnkind"
A Tóra I-ten életet jelentô üzenete, a Tóra maga az élet. A kézzel írt szent tekercseket tartó díszes rudak ily módon az életet hordozzák. A mű kántorszóló.
Salamon Sulzer XIX. századi bécsi zsidó zeneszerzô munkásságávala német zsidó közösségek reform törekvéseit ültette át a templomi kórus művészetbe. Az "Éc chájim" - az "Élet fája" - a tóra tartó rudak mellett magát a Tórát is jelképezi. A mű fúgáját a kortárs Würfel feldolgozásában hallhatjuk.
"Ásré hois áser laj holách báácász rösójim ..." "Boldog az az ember, aki nem jár el a bűnösök tanácsába ..." Dávid 1.zsoltára elôször egy 2000 éves dallammal, majd Szelényi Istvánnak, a nagy világégés idôszakában alkotó magyar zsidó zeneszerzônek feldolgozásában hangzik el.
"Mert jó az Úr, örökkévaló az Ô kegyelme ..." Az I-tennel élô ember a vétkeinket megbocsátó I-tennek zeng hálaéneket Ádám Emil kántorszólóra írt alkotásában.
"Sir hámáálajsz mimáámákim ...""A mélységbôl kiáltok hozzád, Uram!" A zsoltár a legnagyobb zsidó bűnbánati alkalomnak, az Engesztelônap elôestéjének - az ún. Kol Nidre estnek antifónás imádsága. A műben szoprán, tenor és bariton szólót hallhatunk.
A zsidó imarendszer ritmikusan átszövi az egész napot. Eredetében évezredeket hordoz, felépítésében felidézi az egykori Szentély világát, vallási életét. Samuel Alman egy napi imát dolgoz fel.
"Háskivénu ..." "Uram, engedj lepihenni!..." Az eltelt napért ad hálát a teremtmény I-tenének és kéri, hogy pihenése is az Ö-ökkévaló dicsôségét szolgálja.
"Esz brent ..." "Testvér,a mi városkánk ég, jöjj, segíts eloltani, ha kell, a véreddel!" A varsói gettólázadás hôseit idézi a megrázó erejű ének Ádám Emil feldolgozásában.